Kutyát szeretnék…. De milyet?

A Tolnai Hírlap 2020. novemberi számában megjelent cikkünk kibővített változatát hoztuk el nektek, amely számos kutyatartással kapcsolatos kérdésre ad választ és reméljük, hogy segít a felelős döntések meghozatalában.

Amikor elhatározzuk, hogy kutyát szeretnénk, máris rengeteg kérdést kell megválaszolnunk:
– Kölyök vagy felnőtt?
– Kis, közepes vagy nagyméretű?
– Rövid szőrű, hosszú szőrű?
– Fajtatiszta vagy keverék?
– Tenyésztőtől, fajtamentő szervezettől vagy menhelyről?
– Kan vagy szuka?
– Mennyit tudunk költeni a kutyára?
– Van időnk a kutyára?
Olyan kutyára van szükségünk, amelyik a legjobban illeszkedik a saját és családunk életmódjához.
Minden nap gondoskodnunk kell róla, előre láthatóan legalább 10-15 évig. Ez akkor lesz öröm, ha
átgondoltan választunk.

Kölyök vagy felnőtt?
Egy kölyökkutya tiszta lappal indul, amit megtanul, azt a mi segítségünkkel tanulja meg. Éppen ezért nagyon fontos az első 1,5 év. Ha nem sajnáljuk az időt a tanítására, akkor problémamentes lesz az
együttélésünk egészen élete végéig.
Egy felnőtt kutya már kialakult jellemmel rendelkezik. Már kinőtte a kölyökkori rossz szokásokat (pl. fogzás idején a rágás), látható, hogy vérmérséklete élénkebb vagy nyugodtabb. Lehetnek viszont tanult szokásai, amelyek nem biztos, hogy megfelelnek nekünk. Rendszeres foglalkozással viszont ugyanolyan jó társ lesz belőle, mint egy kölyökként a gazdihoz került kutyából.
Kis, közepes vagy nagy méretű?
A felnőttkori testsúly alapján 10 kg alatt kicsi, 10-20 kg között közepes, 20-40 kg között nagy, 40 kg felett pedig óriás méretűnek számít egy kutya. A fajtatiszta kutyáknál általában lehet tudni a végleges méretet, a keverékeknél viszont lehetnek meglepetések.
Nagyobb méretű kutyánál nagyobb az etetés, a külső és belső élősködők elleni védekezés költsége, az állatorvosi költség. Nagyobb kutyának nagyobb helyre van szüksége a lakásban, az udvaron vagy az autóban. Nehezebb megoldani, ha pl. nyaralni mennénk vele vagy állatorvoshoz kell vinni. Számít a leendő gazdi fizikuma is, mert pl. egy macska után meginduló nagytestű kutyát megtartani nem könnyű.
A nagy és óriás termetű fajták kölykei nagyon gyorsan nőnek, sokszor előbb elérik a felnőttkori súlyukat, mint megtanulnának engedelmesen viselkedni. Ezt megoldani sem egyszerű feladat.
Rövid szőrű, hosszú szőrű?
A rövid szőrű kutyák (pl. vizsla, doberman, boxer, staffordshire terrier, agár, dog, bulldog stb.) kevesebb ápolást igényelnek, viszont nem tudnak vastag aljszőrzetet növeszteni. Sokkal fázósabbak, hideg időben több eledelre, hőszigetelt, pokróccal, szalmával kibélelt kutyaházra van szükségük vagy egy fűtött helyre.
Az aljszőrzettel rendelkező kutyák (német juhászkutya, szánhúzó kutyák, akita, középázsiai juhászkutya, kaukázusi juhász, labrador, golden retriever, border collie stb.) védettebbek az időjárás viszontagságaival szemben, viszont bundájuk rendszeres hetenkénti ápolást igényel. Tavasszal „levetik a kabátjukat”, levedlik az aljszőrzetet. Ilyenkor akár a naponkénti fésülés is szükséges lehet. Ha a levedlett szőrzet nincs eltávolítva, akkor összeáll, ami alatt a bőr begyulladhat, bolhák, kullancsok bújhatnak meg benne.
Vannak olyan fajták, amelyek speciális szőrápolást igényelnek (puli, komondor, uszkár, bobtail stb.). Ezek a kutyák akkor lesznek szépek, ha a megfelelő módon ápoljuk a bundájukat. A helyes szőrápolásban, a megfelelő fogások elsajátításában kutyakozmetikus tud segíteni.
Fajtatiszta vagy keverék?
A keverék kutyák egyedi kinézetűek, gyakran egy almon belül sincs két egyforma. Ez viszont a természetükre is igaz, mindig az adott kutyát megnézve kell eldönteni, megfelel-e nekünk. Az egy fajtához tartozó kutyák kinézetre, viselkedésre hasonlóak, tudni lehet, hogy mekkorák lesznek, milyen viselkedés várható tőlük.
Azt kell eldönteni, hogy a fajta kinézetén kívül a jellemző viselkedése (az, amire eredetileg kitenyésztették) is tetszik-e nekünk, passzol-e az életmódunkhoz. pl. A szánhúzó kutyák (husky, malamut, szamojéd) nagyon szépek, de sok mozgást igényelnek, nem jó házőrzők és kicsit nehezebben nevelhetők. Sportos, futó, túrázó gazdi mellett jól érzik magukat, de csak az udvarban, házőrzőként tartva nem. Egy tacskó vagy francia bulldog sosem lesz hosszútávfutó, de tökéletesen megfelel neki a naponkénti séta és az, ha a gazdi mellett lehet.
Tenyésztőtől, fajtamentő szervezettől, menhelyről?
Fajtatiszta kutyát hozhatunk tenyésztőtől vagy fajtamentő szervezettől. A jó tenyésztőtől származó kiskutyák nem olcsók, hiszen a szülők több generációra visszamenően munka és/vagy kiállítási eredményekkel, egészségügyi szűrésekkel rendelkeznek. Mire a kiskutya az új gazdihoz kerül, már microchipet, több oltást és élősködők elleni kezelést megkapott. A kiskutyával együtt a tenyésztő a törzskönyvét, az oltási könyvét/útlevelét is átadja.
Fajtamentő szervezettől vagy menhelyről is fogadhatunk örökbe kutyát. Ebben az esetben két kutyán segítünk: azon, amelyiket elhozzuk és azon, amelyik a felszabaduló helyre kerülhet.
Sokszor ezeknek a kutyáknak annyi az egyetlen „bűnük”, hogy nem olyanok lettek, mint amilyennek várták őket, vagy nem kívánt szaporulat eredményei, vagy meghalt, vagy elköltözött a régi gazdi. Megfelelő neveléssel ugyanolyan jó társ lesz belőlük, mint a kölyökként gazdához került kutyákból.
Kan vagy szuka?
Akár kant, akár szukát választunk tüzelési időszakban mindkettő elkóborolhat, sőt a szukához házhoz is jöhetnek az udvarlók. Mindenképpen fontos a szökés és ugrás-biztos kerítés. A végleges megoldás mindkét esetben az ivartalanítás. A kanok könnyebben kezelhetőek, más kutyákkal barátságosabbak lesznek utána. A szukák pedig nem tüzelnek évente kétszer, három héten keresztül vonzva a környékbeli kanokat.
A fajtamentő szervezetek és a menhelyek csak ivartalanítva vagy későbbi ivartalanítási kötelezettséggel adnak örökbe kutyákat.
Mennyit tudunk költeni a kutyára?
A kutyatartás pénzbe kerül. Annál többe, minél nagyobb a kutya. Például egy felnőtt 40 kg-os, rövid szőrű kutya, téli időszakban, kinti tartás esetén napi 60 dkg jó minőségű tápot fogyaszt el (18 kg/hó), egy 20 kg-os 40 dkg-t (12 kg/hó), egy 15 kg-os 30 dkg-t (9 kg/hó). A jó minőségű, szójamentes, mesterséges színezék és ízfokozó mentes tápok ára kilónként kb. 800 Ft-tól indul. Minden hónapban szükséges a bolha és a kullancs elleni védekezés, tavasz kezdetétől az ősz végéig kiegészítve a vérszívó legyek és a szúnyogok, valamint a szívférgesség elleni védekezéssel. Ennek a költsége is minimum 2-3000 Ft havonta.
3 havonta javasolt a bélférgesség elleni kezelés. Ennek ára kb. 200-300 Ft tablettánként. Évente kötelező a veszettség elleni védőoltás és javasolt évente ismételni a kölyökkorban megkapott kombinált oltást. Ezek ára együtt kb. 8000 Ft az állatorvosnál. Összességében egy nagy méretű kutya havi költsége kb. 18000 Ft. A jó tenyésztőtől vásárolt fajtatiszta kutya vételára pedig általában 100-150 ezer forinttól indul.
Van időnk a kutyára?
A kutyánk minden nap törődést igényel. Gondoskodnunk kell az etetéséről, itatásáról, játszanunk, sétálnunk kell vele. Nem csak akkor, amikor kölyök, hanem az egész élete során. Jó időben, rossz időben, hétköznap is, nemcsak hétvégén. Ha ezt tudjuk biztosítani, akkor vállaljunk kutyát.

„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.

Antoine de Saint-Exupéry

Jó és átgondolt kutyaválasztást!
Tolnai Kutyasuli

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: